nem kell többé a szerelem.

Sok idő után úgy érzem, meg kell osztanom az érzéseim. Ki kell írnom illetve mondanom magamból. Lilivel nem sokat írunk erre a blogra, teljesen elvan hanyagolva, de mégis úgy gondolom leírom amit most érzek…

Hajnali 5óra… az agyam kattog, a szívem nagyokat dobban… lefekszem és akkor is róla ugranak be képek, a gondolataim zajosak, nem hagynak aludni, nem tudok másra gondolni, csak Rá… 2hónapja úgy éreztem meg kell szereznem. egyre többet beszéltünk, egyre többet voltam vele, egyre többet találkoztunk, és egyre jobban megtetszett. A mosolya, a személyisége, minden. Egyre jobban szükségessé vált, hogy megkapjam őt, hogy mellettem legyen. Ő volt az, aki miatt szívesen felkeltem, és mosollyal az arcomon feküdtem le. Mikor átölelt, mikor megcsókolt, tényleg szebb pillanatok voltak, mint a csillagok. De ez már mind sehol… Végre újra egésznek éreztem magam, volt mellettem valaki, akit imádhatok, és Ő is engem. Most újra ott tartok, hogy semmit sem látok jónak az életemben. Mintha mindent magával vitt volna az érzésem. Már csak arra vagyok kíváncsi, mikor kapok akkora pofont az élettől, hogy a padlóról többé nem fogok tudni felállni. Hiába hogy nem tartott sokáig, mégis hónapok óta úgy éreztem, hogy Ő az aki nekem kell, Ő az aki talán más, mint a többi. Nem, nem az. Ő is egy kusza, összevissza, nagyon gyerek gondolkodású fiú. Ki tudja, lehet talán jobb is,hogy vége lett, hiába hogy a szívem mást mond, az eszem talán helyesel. Hiába mondta akárki, hogy mennyire passzolunk, ha ez Szerinte nem így van… talán túl erősnek tűnök a szemében, vagy annak mutatom magam, de megtörtem. Túl gyenge vagyok, túl kevés ehhez. Talán örökre ez az állapot marad köztünk, de talán nem. Az agyamban gyűlölni szeretném, a szívemben mégsem. Jól összejött. De vannak barátaim [akik tényleg azok] akik még ilyenkor is mellettem állnak. Ha ők nem lennének, lent lennénk valahol a mélyben, és nem lenne ki kihúzzon. Vannak akikre számíthatok, talán már csak ők nyújtanak némi boldogságot, ők azok akik nyújtanak valami szeretetet felém. Üresnek érzem magam, képtelen vagyok megbízni többé. Képtelen vagyok kapcsolatba kezdeni, a vége ugyanaz: fájdalom. Nekem ebből nem kell, egy ideig nekem elég…

Ami eltört, annak úgy kellett lenni
A múltat le kellett zárni
A kulcsot messzire dobni
És vissza se nézni

why?

miért raboltad el a szívem? miért van hogy akármennyire is akarlak, nem tudlak elfelejteni?… csak szenvedés az egész. semmi más. ha nem beszélünk, olyan mintha nem léteznék, minden percem üres. szeretlek. és ennek nem kéne, hogy így legyen.

 

jó, elnézést ezért a postért. semmi értelme. dehát ezvan. majd ígérem holnap valami érdekfeszítőt is írok.

puszpá;d( L )

A barátság.. – Lilii

sziasztok! :)

Hát… A mindennapjainkban mostanában elég sok szó folyik a barátságról. Sokan cserben hagynak minket (engem biztos) és ez nem esik jól. Gondolom hasonló helyzetben senkinek sem esne. De mindennek két oldala van. Rossz oldala természetesen az, hogy olyanokat vesztünk el akiket egy időben szinte mindennél jobban szerettünk és perszre bíztunk bennük. Jó pedig az, hogy ilyenkor nyilvánul meg, hogy ki is az igaz barát. Nekem ilyen Fati. Ő az egyetlen akit tudum, hogy bármikor hívhatok hisz mindig felveszi és megnyugtat. Ha egy ilyen barátotok van akkor vigyázzatok rá. Egy barát nagyon fontos. Az nem igaz barát aki nem figyel rád, nem hallgat meg és ott hagy ha bármi is történik. Eddig nem tudtam, hogy ennyire szükség van barátokra. Ma például találkoztam két régi barátommal akik egyszer többet jelentettek nekem mint barátok és rájöttem, hogy az egy tévhit, hogy a szakítás után már mindennek vége és nincs barátság. De igenis van olyan. Eszembe jutottak a régi emlékek és rájöttem, hogy nem kell szomorkodni azért meg vége van. Örülök, hogy megtörtént és hogy  még mindig számíthatok rájuk.

EGYSZÓVAL SZERESSÉTEK EGYMÁST EMBEREK.!! :)

elnézést kérek.. : $

Sziasztok! :)

Bocsánat, hogy olyan sokáig nem írtunk, de nagyon sok dolgunk volt. Problémák az életben, nehézségek, tanulás .. egyszóval kevés volt a szabad időnk és szégyenkezve bevalljuk sokszor eszünkben volt a blog csak .. háát .. azt hittük h valamit nagyon elrontottunk. : D –

Amiket meg Fatii leírt rólunk mind igaz, csak szeretném kikérni magamnak egy sovány kifejezést Oo –

Annyi ideje nem írtunk h hirtelen nagyon megnőtt a hajunk ^ __ ^ Najó ez nem is igaz csak azóta gazdagabbak lettünk mindketten egy-egy póthajjal amivel Sokkal szebb az életünk. :)

Köszönöm, hogy olvastok minket.: )

Bemutatkozás.

sziasztok!

elnézést, hogy nagyon nem írtunk meg semmi, csak mostanában rengeteg volt az ünnep, tanulás, stb. szóval egy tartalmasabb bemutatkozás:

Liliről:

hajszín: Barna

szemszín: Barna

jellemzői: idióta, hangosan röhög. : D

magassága: 160cm

kiló: valahol 5tonna körül. najó csak ő hiszi azt:”D kurvasovány:O

msn címe: fater.lili@hotmail.com

megtalálgató: myvip-> Fatér lilli, facebook-> Lilli Fatér.

nemharap, akárhova fellehet venni^^

 

Fatiról:

hajszín: szőkésbarna.

szemszín: kék.

jellemzői: folyton beszél, hülyeségeket mond. xD

magassága: 167cm körül

kiló: 47-48kg.

msn címe: fati99@freemail.hu

megtalálható: myvip-> Futó Fati, facebook-> Futó Fatima, iwiw->nemhasználja, és emovip-> Fatii.

egyenlőre ennyi rólunk, még majd rakunk fel képeket. ^^

pás<3

Hy, te idetévedt idegen! ^^

Sziasztok! ^^

Nyilván az az első kérdésetek, hogy hívnak minket.:D

Lili és Fati vagyunk xD

most Lilinél vagyunk, és egész este arra törekszünk, hogy tökéletesítsük szerény blogunkat (: Egyenlőre szerencsétlenkedünk vele, de majd egyszer csak belejövünk. Nem para. (=

Tsok